Hogyan határozzuk meg a bádogvödör tisztaságát

I. Egyszerű háztartási módszerek

1. Figyelje meg a színt: A nagy-tisztaságú ón meleg, ezüstös-fehér, enyhén sárga árnyalattal. A több szennyeződést tartalmazó ón szürkés{4}fekete vagy sötétkék színű.

2. Hallgassa meg a hangot: Óvatosan érintse meg az ujjával a vödröt. A nagy-tisztaságú ón lágy hangot ad észrevehető visszhang nélkül. Az óntartalmú ólomszennyeződések tompa, tompa hangot adnak ki, éles minőség nélkül.

3. Mérjük le: A tiszta ón sűrűsége körülbelül 7,3 g/cm³. Az ólmot tartalmazó bádogvödör lényegesen nehezebb azonos térfogat mellett.

4. Fehér papír teszt: Finoman karcoljon meg egy darab fehér papírt az ónos vödör szélével. Minél világosabb a jel, annál nagyobb a tisztaság; a sötétebb jel magasabb ólomtartalomra utal.

II. Professzionális és precíz vizsgálati módszerek

1. Műszeres tesztelés: Egy hordozható XRF fluoreszcencia spektrométer képes közvetlenül és gyorsan, nagy pontossággal meghatározni a fajlagos óntartalmat.

2. Kémiai titrálás: A laboratóriumban az ónmintát sósavban és hidrogén-peroxidban oldják, majd kálium-jodát jodometriás módszerrel titrálják az óntartalom pontos kiszámítása érdekében.

3. Olvadáspont ellenőrzése: A tiszta ón olvadáspontja körülbelül 231,9 fok. A szennyeződések jelentősen csökkentik az olvadáspontot, ami melegítési teszttel értékelhető.

Jelenleg az élelmiszer-{0}}minőségű ón tárolóedények elfogadható tisztasági követelménye 99% vagy annál nagyobb. A nemzetközileg elismert, kiváló minőségű, feldolgozásra alkalmas ónedények tisztasága 97% és 98% közötti. A túlzottan nagy tisztaságú anyag túl lágy ahhoz, hogy megfelelően megmunkálható legyen.